Pipacsom, virágom

Tavaly itt helyben valóságos pipacsmező volt a házunk melletti szántókon, de idén meg kellett küzdeni egy naaaagy kutyával is, hogy tudjak néhányat fotózni az egyik bekötőút mellett. 

Pipacs - az egyik kedvenc. A mák (Papaver) nemzetség más fajait is szokták pipacsnak nevezni, ezért megkülönböztetésül a Papaver rhoeas-t magyarul a közönséges pipacs, mezei pipacs vagy vetési pipacs nevekkel is illetik.
Népies nevei: pipacsmák, büdös mák, czúczik, lúdmák, pitypalatyvirág, veres mák, vad mák.

A pipacsvirág (Papaveris rhoeados flos) Jó köhögéscsillapító és enyhe nyugtató hatású, teáját toroköblítésre használják. A növény magját, leveleit, kinyílt virágszirmait májustól-augusztusig gyűjtik, ami nagy figyelmet igényel, a szirmokat nem szabad összetörni, mert elvesztik a színüket és fekete foltossá válnak. Vékony rétegben kiterítve, napfénymentes helyen szárítják. A szárítás alatt a szirmok élénkpiros színüket elvesztik és liláspirosakká válnak.


Magját sütemények és saláták ízesítésére, salátaolaj készítésére használják. Leveleit nyersen, vagy főzve (mint a spenótot), de csak a virágbimbók kifejlődése előtt. Virágszirmai vörös ételfesték készítésére, szirupkészítésre használják. Régen bort is színeztek vele.
Nemesített változatait díszkertekbe ültetik. Gyermekeknél, a friss hajtás mérgezési tüneteket okozhat!

Szöveg és fotók: Fiskus Olga (szöveg forrása a wiki).