Itt az elején néhány mondatot olvashattok a kertről, de a fotók után még van egy részletesebb írás a türelmesebbeknek és kiváncsibbaknak :D
Az Alcsúti Arborétum 1820-as telepítése József nádor nevéhez fűződik. Ő volt az ország nádora, az első Habsburg, aki Magyarországon letelepedve birtokot szerzett, az ő leszármazottjait nevezzük a Habsburgok magyar ágának.
A kastély parkja jelenleg több mint 40 hektáros, növényritkaságok egész sorát rejtő arborétumnak ad helyet. Mivel 2012-ben a tó és környéke megújult és sok hagymás növényt is telepítettek, a kert szebb, mint valaha. Születésekor a főherceg kastélyának tájképi kertje ritka növényekben gazdagsága miatt az elsők közé tartozott az egész birodalomban. A második világháború után a kastély leégett és a kertet elhanyagolták, de most szépen gondozott és kellemes időtöltést nyújtó arborétumként funkcionál (kivéve a néhol tömörítetlen murvás utak, ahol kiskerekű babakocsival elég nehezen halad az ember lánya).
A 300 növényfajt meghonosító József nádor pompás klasszicista kastélyára ma már csak a timpanonos főhomlokzata emlékeztet. A kastély sajnos leégett, s maradványait elhordták. Az eredeti kastély Pollach Mihály tervei alapján épült, Magyarország egyik legnagyobb klasszicista kastélya volt, az angolparkot schönbrunni kertépítőmesterrel Tost Károllyal terveztette. Az épület egykori szárnyához épített istállóból kialakított kápolna ma is áll, ezt 1880-ban Storno Ferenc tervei alapján neoromán stílusban alakították ki.
A park pálmaházát Ybl Miklós tervei alapján építették fel, melynek már csak maradványai láthatók, valamint épségben megmaradtak a régi angolpark építményei, a Babaház, a Gloriette és a Medveház.
József nádor mintegy 20 év alatt alakított ki birtokán mintagazdaságot, a magyar kertművészet és klasszicista építészet egyik remekét. A nádor maga is kiváló kertész hírében állt, saját keze nyomát is magán viseli a park, de szolgálatába fogadja Tost Károlyt, királyi kertészként. Az úgynevezett platán-kor ideje volt ez, így a kertben rengeteg különféle platán faj került. Emellett akkor még különlegesnek számító újdonságok is kerültek a kertbe: tulipánfa, kanadai nyár, vasfa, japánakác, fekete dió, amerikai kőris, juharok, törökmogyoró, vadgesztenye, szilek, hársak, fehér akác, vérbükk, lepényfa.
A rombolás ellenére megmenthették volna a kastélyt a teljes enyészettől, de nem tették. A helyi és a megyei pártvezetők arra hivatkoztak, hogy mégiscsak egy „elnyomó Habsburg”-nak volt a lakóhelye, s különben is, a téglák kellenek az új mezőgazdasági üzemnek, hogy az - birkahodályt építhessen belőlük. A hatvanas évek elejére, amikorra döntés született megóvásáról, már nem volt mit megóvni.
Az Alcsúti Arborétum 1820-as telepítése József nádor nevéhez fűződik. Ő volt az ország nádora, az első Habsburg, aki Magyarországon letelepedve birtokot szerzett, az ő leszármazottjait nevezzük a Habsburgok magyar ágának.
A kastély parkja jelenleg több mint 40 hektáros, növényritkaságok egész sorát rejtő arborétumnak ad helyet. Mivel 2012-ben a tó és környéke megújult és sok hagymás növényt is telepítettek, a kert szebb, mint valaha. Születésekor a főherceg kastélyának tájképi kertje ritka növényekben gazdagsága miatt az elsők közé tartozott az egész birodalomban. A második világháború után a kastély leégett és a kertet elhanyagolták, de most szépen gondozott és kellemes időtöltést nyújtó arborétumként funkcionál (kivéve a néhol tömörítetlen murvás utak, ahol kiskerekű babakocsival elég nehezen halad az ember lánya).
Erdei tulipán közelről
...és távolabbról
Az én kis fotósom :D
És íme a kép. Egész jó nem?
A timpanon.
A 300 növényfajt meghonosító József nádor pompás klasszicista kastélyára ma már csak a timpanonos főhomlokzata emlékeztet. A kastély sajnos leégett, s maradványait elhordták. Az eredeti kastély Pollach Mihály tervei alapján épült, Magyarország egyik legnagyobb klasszicista kastélya volt, az angolparkot schönbrunni kertépítőmesterrel Tost Károllyal terveztette. Az épület egykori szárnyához épített istállóból kialakított kápolna ma is áll, ezt 1880-ban Storno Ferenc tervei alapján neoromán stílusban alakították ki.
A park pálmaházát Ybl Miklós tervei alapján építették fel, melynek már csak maradványai láthatók, valamint épségben megmaradtak a régi angolpark építményei, a Babaház, a Gloriette és a Medveház.
Kastélyhomlokzat
Hátulról Domokos fiam fotózta
Táncoló nárciszok a tóparton - új telepítés
Kipróbálta....
József nádor mintegy 20 év alatt alakított ki birtokán mintagazdaságot, a magyar kertművészet és klasszicista építészet egyik remekét. A nádor maga is kiváló kertész hírében állt, saját keze nyomát is magán viseli a park, de szolgálatába fogadja Tost Károlyt, királyi kertészként. Az úgynevezett platán-kor ideje volt ez, így a kertben rengeteg különféle platán faj került. Emellett akkor még különlegesnek számító újdonságok is kerültek a kertbe: tulipánfa, kanadai nyár, vasfa, japánakác, fekete dió, amerikai kőris, juharok, törökmogyoró, vadgesztenye, szilek, hársak, fehér akác, vérbükk, lepényfa.
300 éves platán kicsit másképp
Szártalan kankalin (Primula vulgaris)
Erdei tulipán (legalábbis szerintem az)
József nádor 1847-ben bekövetkezett halálával a kert első korszaka lezárult. A kastély fiára József Károly Lajos főhercegre szállt, aki 1867-ben költözött a birtokra. Ő tovább csinosítgatta a kertet és a kastélyt is, több új épület született ez idő alatt. A pálmaházat, amely döbbenetesen nagy volt, 1872-ben Ybl Miklós tervei alapján építették fel. A pálmaház hihetetlen lehetett, nemrég láttam róla rajzokat, hogy hogy nézhetett ki.
József Károly főherceg 1905-ben halt meg, ezek után örökösei már nem foglalkoztak a kastéllyal, 1920-ban elhanyagolt parkként említi egy útikönyv.
A kötelező kép az arborétumban :D
Később a kastélyban a nyilas kormány bevonulási központot hozott létre. Az épületet több bombatámadás érte, különösen a pálmaházban okozva károkat. Alcsútot 1944. karácsonyán érte el a front, de nem nyugat felől, ahogyan ezt várták, hanem Vértesacsa irányából, keletről. A kastélyt a honvédségnek kapkodva kellett kiürítenie, miközben már szórványos tüzérségi tüzet is kaptak a hegyek felől. Az, hogy a gránátoktól-e vagy véletlenül gyulladt-e ki az épület, máig tisztázatlan. A lángok fellobbanása után az épület két napig égett; toronyórája ma is a pusztulás idejét mutatja: éjfél után öt perccel állt meg. Teljesen megsemmisült a templom berendezése, az orgona és a negyvenezer kötetes könyvtár, számos könyv- és térképritkasággal. A tető is teljesen leégett, az alapterületnek több mint egyharmadán pedig a felső szint összeomlott. Különösen a homlokzati front és a bal szárny szenvedett súlyos károkat.
A rombolás ellenére megmenthették volna a kastélyt a teljes enyészettől, de nem tették. A helyi és a megyei pártvezetők arra hivatkoztak, hogy mégiscsak egy „elnyomó Habsburg”-nak volt a lakóhelye, s különben is, a téglák kellenek az új mezőgazdasági üzemnek, hogy az - birkahodályt építhessen belőlük. A hatvanas évek elejére, amikorra döntés született megóvásáról, már nem volt mit megóvni.
Az kastély egykori északi szárnyához épített, istállóból kialakított kápolna ma is áll, ezt 1880-ban, Storno Ferenc tervei alapján, neoromán stílusban alakították ki.
1941-ben a parkot védetté nyilvánították. A kastély és a park átvészelte a második világháborút és a szovjet hadsereg állomásozását, de később a kastély leégett, köveit a lakosság és a vállalatok széthordták. Jelenleg csak a főhomlokzat egy része van meg. 1952-ben ismét védetté nyilvánították a parkot, és elkezdték a rendezési munkálatokat, hogy megnyithassa kapuit az Alcsúti Arborétum.
A növényzetről egy kicsit részletesebben
Az arborétum főleg óriásira fejlett idős fáiról ismert, de szép elrendezése, az itt látható külföldi egzóta fák, cserjék is maradandó élményt nyújthatnak. Az arborétum fenyőgyűjteménye sok érdekességet, ritkaságot kínál – a hazai fajokon kívül messze földről ideszármazott érdekességeket is.
A virgíniai borókafenyők (Juniperus virginiana) közül a legnagyobb példány törzse a 200 cm körméretet is eléri. Ebből a fából ceruzákat is készítenek, ezért ceruzafenyőnek is hívják. A görög jegenyefenyők (Abies cephalonica) közül a legnagyobb törzsének átmérője 280 cm, de vannak itt nagy balzsamfenyők (Abies balsamea), szürkés-hamvas kolorádófenyők (Abies concolor), andalúziai jegenyefenyők (Abies pinsapo) és numídiai jegenyefenyő (Abies numidica) is. Lucfenyői között is találhatók itt érdekességek, mint a japán luc (Picea polita), vagy az ezüstös lombú szürkefenyő (Picea pungens). A rövid tűjű, kanadai származású hemlokfenyő (Tsuga canadensis) tobozai feltűnően aprók. A duglászfenyő (Pseudotsuga menziesii) megdörzsölve kellemes narancsillatot áraszt. Itt található a kettős tűjű, sötétzöld feketefenyő (Pinus nigra) és az erdei fenyő (Pinus sylvestris) legnagyobb hazai példánya is: előbbi törzsének körmérete 275 cm, utóbbié 345 cm.
Kis fotós a tuja egyik törzsén
Az arborétumban levő tó szigetének különlegessége az északamerikai lombhullató mocsárciprus (Taxodium distichum), ami a talajból fölfelé álló, úgynevezett légzőgyökereket is fejleszt – ezek akár a fa tövétől 15 méterre is felbukkanhatnak. Az arborétum 2008-ben pályázatot nyújtott be a dísztó rekonstrukciójára, melynek során a tó partvédőművének felújítása, a tómeder kotrása, az eliszaposodás megakadályozása és a vízminőség javítása történt meg, a munkálatokra mintegy 200 millió forint áll rendelkezésre a 2009 és 2012-es időszak alatt.
Keltikék (Corydalis)
A tujafenyők (életfák) több faja is él az arborétumban. Közülük a legérdekesebbik az óriástuja (Thuja plicata). Egyik, szépen fejlett példánya eléri a 230 cm törzskörméretet is. Alsó ágai a földre hajolva és ott legyökerezve "fiókákat" neveltek. Megtalálható még itt a kínai származású páfrányfenyő (Ginkgo biloba), a mamutfenyő (Sequoia gigantea), a lombos fák közül a nagyméretű platán, boglárfa (juharlevelű platán, Platanus acerifolia) és a törökmogyoró (Corilus colurna) – utóbbinak 300 cm törzskörméretű példánya is van. Nő itt számos hárs, nyír, bükk és tölgyfa is, mint például a ritka magyar tölgy (Quercus frainetto).
A lányok - ez is Domi képe
szöveg: Fiskus Olga (és a wiki, meg az arborétum hivatalos honlapja és a sulinet oldala)
fotók: Fiskus Olga és Grépály Domokos :D
No comments:
Post a Comment