Szülőfalum, Vál - A Váli-víz partján

A Mezőföld területén homokos és lösszel borított területek váltakozása jellemző. Éghajlata kontinentális, nyáron jellemző a szárazság, a veszteséges vízháztartás. A falut átszelő Váli víz völgye a legszebb példája a Mezőföldön húzódó északnyugat-délkeleti irányú egyenes törésvölgynek. Tengerszint feletti magassága Válnál 110 m. 

Változatos élőhelytípusokat találhatunk a völgyben egymás mellett, például a száraz füves puszták, homokpuszták, futóhomokos területek, illetve a nedvesebb klímájú láp- és mocsárrétek, láperdők váltakoznak. 

A Váli víz völgyünkben regionális jelentőségű ökológiai folyosó, amely mentén a vizes élőhelyekre jellemző értékes növénytársulásokat találhatjuk meg. A folyó és a mellette lévő kiterjedt rét változatos területei kiváló költő- és táplálkozóhelyei a különféle madaraknak, emlősöknek és egyéb állatfajoknak, amelyek közül sok természetvédelmi oltalom alatt áll. 

A víz a Kisköz felől

A kétlyukú híd a Sétatér elején

A völgyben az 1-2 méteres ártéri üledék alatt találjuk a 2- 10 m vastagságban fekvő durva homokkal kevert kavicsréteget. A kavicsszemcsék nagysága alsószakasz jellegű folyami lerakódást mutat. A kavicsréteg vastagsága alapján úgy tűnik, hogy ezt a lerakódást az egész völgyfenék szélességét betöltő folyam, feltehetően a Duna-ág munkája végezte, amely az óholocén időktől kezdve mederfeltöltő jelleggel működött. Ezzel egyidőben az egész völgy a jégkor után lassan megsüllyedt. A mai csekély vizű Váli pataknál is jól megfigyelhető az állandó feltöltődés.

De térjünk vissza fotótémánkra, a vízre. A völgyben folyó víz a Vértes és a Gerecse aljában több forrásból ered, két főága Felcsút határában egyesül.

Az észak- mezőföldi területekre a kis vízhozamú és ingadozó vízjárású vízrendszer a jellemző, amely a Duna jobboldali vízgyűjtő területéhez tartozik. A Váli és a Szent László víz kevéssel a torkolat előtt egyesül és Adony előtt, Sinatelepnél ömlik a Dunába.

A lemenő nap fénye megcsillan a víztükrön...még utoljára :D

A befagyott Váli-víz

Nemrég a bányászat miatt alig volt víz, de amikor azzal felhagytak, újra egész sokat látunk. Még emlékszem olyanra, hogy kajakosok vagy tán kenusok, de mindenesetre evezősök is mentek rajta, sőt gyerekkorunkban nem volt ritka a horgászat sem. Mindenesetre sokat játszottunk a folyó partján.

Értékes és szép a Váli víz, vigyázzunk rá!

Kép és szöveg: Fiskus Olga 

(forrás: Vál, Fejezetek a község történetéből és néprajzából, 1997., ISBN 963 03 42 286)