Tuesday, December 14, 2010

Madárbarát kert - Egerészölyv 2.

Az egerészölyv (Buteo buteo) a madarak osztályának vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj. Európa, Ázsia nagy részén költ, egészen a Bering-tengerig előfordul. Telelni délre vonul. A Kárpát-medencében állandó.
Éles a látása - Fiskus O.




Az egerészölyveket gyakran látni a nyílt kultúrtájak és erdőszélek felett vitorlázni, ilyenkor szárnya enyhe "V" alakban felfelé hajlik. Az olyan területeket kedveli, ahol váltakoznak az erdők és mezők, a rétek és szántóföldek. Dél-Európában főleg szubalpin és hegyi erdőket népesít be.


A költő- és hálóhelye mindig fákon van. Közép-Európában messze a leggyakoribb ragadozó madár, de helyenként állománya drasztikusan lecsökkent. Gyenge lábával és rövid karmaival az egerészölyv csak kis állatokra vadászhat, legföljebb mókusméretű állatokat ejt el. Főként pockokat fog, de gyíkokat, kígyókat, madárfiókákat és rovarokat is eszik. A dögöket is fogyasztja. Megfigyelőhelyről kémleli a környéket, vagy lassan köröz a táj felett, majd hirtelen lecsap az áldozatra.

Hóban - Fiskus O.
Nyávogáshoz hasonló kiáltásokat hallat.

Általában az előző évi, maga építette fészkét használja újra. Miután mindig kijavítja vagy megmagasítja, idővel fél méter magas, akár 80 cm átmérőjű várak is létrejöhetnek. Az egerészölyv költőterülete fölött nászrepülést mutat be, nagy magasságokban köröz és zuhanórepülésekben száll alá. Többnyire április végén rakja le első tojásait, és rögtön el is kezd kotlani. 2-5 tojást rak, kotlási ideje 33 nap.

Sunday, December 5, 2010

Madárbarát kert - Madáritató a kertben


A madarak számára az ősz és a tél a költést követő nyugalmi időszak. Számos madarunk elvonul, más fajok viszont itthon maradnak, vagy hozzánk érkeznek telelni. Ilyenkor a legfontosabb feladatunk a hó és tartós hideg megérkezésével nem csak az etetés megkezdése, hanem az egész éves itatás folytatása. Ekkor érdemes kitakarítani és felújítani a régi, illetve kihelyezni az új odúkat. A természetes és mesterséges odúk nem csak a költési időszakban fontosak a madarak életében, ősszel és télen sok faj éjszakázásra használja ezeket.

Tehát nem csak nyáron, hanem télen is fontos, hogy itassuk a madarakat. A melegben elég, ha rakunk ki vizet, de télen fontos, hogy naponta öntsük kit, törjük fel a jeget és meleg vízzel töltsük fel az itatókat.

Hogy miből legyen az itató? Nekem télre egy nagyméretű műanyag cserépalátét vált be egy fatönkre kihelyezve, mert fontos, hogy ne legyen mély, inkább sekély az edény, így fürödni is tudnak benne. Ez igazán nem drága megoldás. Melegben pedig a négybetűs svéd áruházban vásárolt porcelán növényalátét szolgál itatóként, de félek, hogy télen szétfagy. Az itatókat letehetjük egyszerűen a földre, de elhelyezhetjük a párkányon, illetve erkélyen, tornácon kisasztalra, fatuskóra is. Az így megemelt itatókon a madarak nagyobb biztonságban vannak a macskáktól, és mi is jobban meg tudjuk figyelni őket. Ezen kívül léteznek függeszthető itatók is (pl. madardaloskert.hu oldalról rendelhető is vagy az mme boltjából). Természetesen léteznek ennél drágább megoldások is, lehet akár téglaépítményt is emelni, akár betonból kiöntött itatót is venni. Ha teszünk mellé ágas-bogas ágat, vagy akár másik farönköt, akkor azon a várakozó madarak megpihennek, illetve mókus is tud inni belőle.








Amennyiben egész évben itatunk, a madarak állandó vendégeink lesznek, így nagyobb az esélye annak is, hogy a többi madárvédelmi eszközt is igénybe veszik.